Az érkezés után a regisztráció következett, megkaptuk a karszalagokat, megtudtuk, hogy a nyári táborrészbe kerültünk, világoszöld szakaszba. Persze ez volt a tábor legtávolabbi pontja mindentől.

A hangulat magával ragadó volt. Itt tényleg minden, de minden a gyerekekért van és működik, szinte mint egy diákvárosban, egy 21. századi gyerekparadicsomban érezhetik magukat. Minden nap nagyszerű érzés volt látni a fák közötti utakon ide-oda hömpölygő, jókedvű és felszabadult diáktömeget, amely egyik programról a másikra vándorol. Merthogy program is volt bőven.

De természetesen az első dolgunk az volt, hogy az altábor nyitó ünnepségen meg kellett tanulnunk a világoszöldek szlogenjét, ami a következőképpen hangzott:

Világoszöld a színünk!
Nyári 7 a mi helyünk!
Félelmet nem ismerünk!
Minden versenyt megnyerünk!
Mi a színünk?
Világoszöld,
Mi a színünk?
Világoszöld,
Mi a színünk?
Világoszöld,

Ezt az indulót aztán hatalmas síkítás követte. Ezt elő is adta a csapat altábor az emlékezetes nyitó és záróbulin, fergeteges hangulatot teremtve.
A nyitó és záróbuli között eltelt öt napban pedig csak annyi dolga volt a gyerekeknek, hogy élvezzék az egymás után sorjázó, változatosnál változatosabb programokat. Melyet nem kis feladat volt minden napra lefoglalni.

Már vasárnap az altábori nyitóceremónia is jó volt, de aztán a tábornyitó ceremónia a több ezer gyerekkel színes csapatokkal fergeteges kezdés.

Hétfőn reggel ébresztő aztán torna majd reggeli és kezdődhet a nap. Irány a part persze gyalog mert a kisvonatra rengetegen vártak és nem akartuk a sok időt elvesztegetni a várakozással, valamint programunk is volt. Mivel jó volt az idő fürdőztünk és irány a hulladékgazdálkodási szabadulószoba két csapatra bontva. Nagy volt a csapatjáték mindkét csoportban és sikert aratva szabadultunk vagyis szabadítottuk ki a dobozokból a dobozokat, hogy újabb feladattal szabadíthassunk ki újabb dobozokat a végső győzelemért. Mindezt bőven időn belül teljesítve. Aztán ismét irány a víz. Majd vissza ebédelni ismét gyalog. Délután interaktív előadás a technológiával a jövőnkért címmel. Egy nagyon érdekes előadás keretében itt az is kiderült számunkra, hogy mi fán terem a 3D-s nyomtatás, és hogy mire is használják ezt a napjainkban egyre gyorsabban alkalmazott technológiát. Felrázódásképpen egy kis trambulinozás az óriási trambulinokban. Vacsi előtt még egy kis csocsó és várakozás az esti koncerte. Aztán altábori beszélgetés tábortűznél. De még mindig nem ért véget a nap az éjszakai csillagászat is belefért.

Kedden ismét reggeli ébresztő aztán torna majd reggeli és kezdődhetett a nap. Irány a part persze megint gyalog, mert a kisvonatra most is rengetegen vártak. Csapat egyik része úszkált másik része Exatlon pályán mérette meg fittségét. Aztán pihenésképpen séta hajóztunk. Majd kitűzőt készítettünk és fürdőztünk. Aztán végre sikerült a kisvonattal is utaznunk. Ebéd után ismét irány a part bogarak gyűjtése, játszótér, fürdés és vissza a csarnokba váltó versenyezni. Ahol az időközben elfáradt gyerekeket felváltva Timinénivel váltottuk a csapatok versenyében. Sajnos eső miatt az éjszakai erdei akadály és óriástársas elmaradt, de kárpótlásképpen moziba mentünk.

Szerda reggel ébresztő aztán torna majd reggeli és kezdődhet az újabb nap. Ügyesen indulva kisvonattal irány a part. Sárkányhajózás, de a szeles idő miatt csak a kikötőben köröztünk. Ebéd után még strandoltunk aztán cirkuszi előadást nézhetünk. Sajnos innentől a programok kissé kavarodtak az egyik altábor problémái miatt.

Csütörtök reggel a szokásos induló után lazítottunk, játszótereztünk, trambulinoztunk és pakoltunk a szobákban. Ebéd után ismét sárkányhajóztunk, de már kint a nagy vízen. Remek csapattal eveztünk a hullámokon. Ki-mit tud-on is részt vettünk és szurkoltunk. Majd fotózkodtunk és készültünk a záró bulira, koncertre tűzijátékra. Melyet egy hatalmas és gyors villám zápor is követett.

Péntek sajnos a hazaindulás napja. Összerázódtunk gyors kaja és indulás. Jó szervezés és kisvonattal mentünk az állomásra. Aztán ismét egy hosszú vonatút, sok örömmel élménnyel telve.

Talán az eddigiekből is kiderül, hogy nagyon vidám, tartalmas, emlékezetes napokat töltöttünk a táborban. Induláskor az volt a cél, hogy minél több önfeledt pillanatot szerezzünk gyermekeinknek ezzel a nyári héttel. Örömüket és jókedvüket látva, tapasztalva, mi is elmondhatjuk kisérőkként, úgy érezzük, hogy ez sikerült is.

Már alig várjuk a következő pályázat lehetőségét, hogy újra együtt nyaraljunk.